Pontosítás


A rézvörös őzlábgomba Leucoagaricus americanus pár napja még zsenge gombaként nem mutatta egyértelműen azonosítójegyeit, így a bébi termőtesteket piruló őzlábgombának véltem. Ha láttok egy gombát, 99% eséllyel valamelyik gyakori faj lesz, és csak 1% ad meglepetést. Tehát logikus a gyakori fajok felől megközelíteni a bizonytalan kilétű termőtestet, de erősen javasolt visszanézni, és az érett termőtest alapján pontosítani a határozást. Így tettem ma, és meglátva a hősokkot kapott gombákat, egyből tudtam, hogy kivételesen az 1% lepett meg.
A rézvörös őzlábgomba ritkább mint a piruló őzlábgomba. Ez egy szerencsés találat.

Francia gombás bélyeg


Van egy kiváló, bőséges anyaggal feltöltött, gombás bélyegeket bemutató oldal a hálón, amit régóta ismerek. Néha szemezgetek róla, mert kedvelem a gombás illusztrációkat. Most egy 87-es francia bélyegsorozatot választottam, hogy kedveskedjek a blogom francia látogatóinak. Mostanában a hazai gombakedvelőket megelőzték a franciák a statisztikában. Ennek okozója egyetlen lelkes gombász is lehet, aki a majd 1500 bejegyzést végignézi.
Akkor jöjjenek a gombák a bélyegekről. Érdekes válogatás. Ami elsőnek feltűnik, hogy nincs köztük kalaposgomba Agaricales rend. Pedig ez a legtöbb nemzetséget tartalmazó rend. Balról jobbra Boletales, Gomphales, Pezizales és Russulales rendek egy-egy képviselője látható. A Pezizales a tömlősgombák törzsébe tartozik, tehát a hegyes kucsmagomba Morchella conica egyből szembetűnik. Ráadásul ez egy tavasszal termő, 20 perc főzés után ehető gomba. Nagyon finom. A jobb szélen látható varashátú galambgomba Russula virescens szintén jó, ehető gomba, amit könnyű felismerni mentazöld, felrepedező kalapbőréről, kemény, pattanva törő fehér húsáról. Igazi nyári gomba, a meleg-esős időszakot kedveli. A bal szélen lévő kékesedő tinóru Gyroporus cyanescens szintén a könnyebben felismerhető fajok közé tartozik: sárgás, gyapjas kalapú termőteste, aminek üreges a tönkje és megsértve mindenhol kékül csak rá jellemző. A negyedik gomba annyira egyedi megjelenésű, hogy nincs hozzá hasonló és elég érdekes a rokonsága is, rokonai a korallgombák Ramaria spp. és a papsapka csupasz-álpöfeteg
Gautieria morchelliformis. A disznófülgomba Gomphus clavatus az érintetlen hegyi erdők lakója, amik viszont egyre kisebb területre szorulnak vissza, így a gomba élőhelyvesztés miatt egyre ritkább. Ezért hazánkban védett. Eszmei értéke egy termőtestének 10000 Ft.

Valószínűleg a gombák egyedisége volt a szempont a bélyegsorozat tervezésekor. Ez jól sikerült, mert tényleg mind a négyen érdekesek. 

Kápolna tölgy

A Kápolna tölgy Le Chêne Chapelle Franciaország legöregebb fája lehet a 800 évével, amit szokás a nagyon öreg tölgyeknél mindig mindenhol 1000 évre kerekíteni. Tehát nyugodtan mondhatjuk ezer évesnek, még ha nincs is annyi. Bár laikus szemmel nézve oly mindegy a kora, mert lenyűgöző törzskörméretű, szemmel láthatóan vénségesen vén fa, amiben két kápolna is van, egy a törzs nagy odvában és egy kisebb felette. Mindkettő Szűz Máriának van szentelve. A különös tölgy Allouville-Bellefosse település nevezetessége. Sajnos egyre rosszabb állapotban van. Nem éri meg az ezer évet.

Megjegyzés: A kép a Google Maps utcanézetéből származik.

Amerikából jött

A "barázdálttönkű tinóru" Aureoboletus projectellus Amerika északi részén Mexikótól Kanadáig gyakori gomba. A Pinus nemzetség fajaival él együtt. Jellegzetes tulajdonsága, hosszú, mélyen barázdált tönkje. Ilyen tönkje egyetlen egy általam ismert európai tinórunak sincs. Termőrétege sárga-olívsárga, nyomásra nem kékül, ahogy húsa sem. A mi szép és ritka aranybélésű tinórunk A. gentilis rokona. Erre a rokoni kapcsolatra csak 2015-ben derült fény, amikor a filogenetikai vizsgálat pontosította a rendszertani helyét. Érdekes, hogy az aranybélésű inkább tölgyekkel Quercus spp. társul, míg az A. projectellus kéttűs fenyőkkel.
Bár amerikai gombafaj, de megjelent Európában is. 2011-ben jelezték először Litvániából. Szerintem előbb-utóbb lesz hazai adata is. Lettországban 2014-ben az év gombája volt mint 2013-ban megtalált észak-amerikai jövevényfaj. 


Megjegyzés: A kép eredeti helyén további fotók vannak a fajról.

A (nem) védett lápért

A Nevesincs tó Budapest 15. kerületének, Rákospalotának titkos gyöngyszeme, amiről én is csak ma szereztem tudomást az Index egyik videójából, amit erősen javaslok megtekintésre.
Minden vízi világgal kapcsolatos hírre felkapom a fejemet, mert szűkebb szülőföldemen valamikor a víz volt az úr, erre utal a Sárrét nevű tájegységünk, de a folyószabályozással eltűnt, és vele a természet java része.
A videóban szerepel, és ez valóban fontos tudnivaló, hogy minden láp védett hazánkban, és a rákospalotai egyértelműen az, csak néhány pénzéhes kurafi szándékosan hazudja szántónak, hogy be lehessen építeni. Milyen ember, aki a valóságot valami másnak mondja? Egyértelműen gonosz és csaló. Egyébként ez jellemző az egész kormányra, a hanyatló ország erős és büszke... Ja, tessék szépen kipróbálni közpénz vámpír helyett a tisztes polgár életét, egyből pofa leszakadna... A pénzéhség mindennél erősebb, a józan ész valahol egy sötét sarokban zokog, és a természet elveszik, az igazi öröksége gyermekeinknek.
Gondolom, most félrenézel, nem a te dolgod, sok a munkád. Akkor minek alapítottál családot, ha nem érdekel a természet, ami nélkül nem élhet fajunk? Sose fogom megérteni a totális érdektelenséget az éltető természet iránt. Még egy ilyen önsorsrontó fajt! És állítólag mi vagyunk az értelmes ember... Aha.
Tehát ha rákospalotai vagy, állj a Nevesincs tavat védelmező civil csoport mellé és ne hagyd veszni a kerületed természeti értékét! 


Megjegyzés: A kép mozaik felső része és a közepe Google Maps-ból származik, az alsó a második katonai felmérésből vett részlet.

Helyzetjelentés

Pár napja még a GFS olyan szépen adta a hónap másik felére a lehűlést és az esőt, hogy könnyek szöktek a szemembe a meghatottságtól. Mostanra teljesen más időt jelez, a nyaralók álmát: napsütést, 30 Celsius fok feletti meleget. A nyaralók mellett még a borászok is mosolyognak, csak a gombász érzi elárulva magát és kifosztva. A gombászós fórumok sem pörögnek. Majdnem teljes nihil. A legkitartóbbak tartják a lelket a többiekben, például én, Gombamánia. Ma sem tettem másként, végigmentem a városi gombászösvényemen, megnéztem a biztos gomba lakcímeket és találtam pár termő fajt. Illetve előkerült egy új lakó, a piruló őzlábgomba* Chlorophyllum rachodes, ami a bejegyzés képén látható. Friss mobilos fotó. A városi gombászösvényemen még láttam nyár-fagombát, áltriflát, nemezestinórut és egy csálén nőtt nyári laskagombát, aminek kilétében nem vagyok biztos. Túl furán nőtt ki. Még egyszer meg kell néznem. Ha tényleg laska, akkor ő is új lakó.
Nálunk hétvégén egészen jó eső volt. A talaj felső 20 centije átázott. A fás élőhelyeken, amik jobban tartják a nedvességet a héten lehetnek kellemes meglepetések. Érdemes szinte naponta ellenőrizni a tuti helyeket, hogy ne maradj le a finomságról. Igen, a linken túlérett óriás pöfetegek láthatók.
Valószínűleg csütörtökön körülnézek külterületi gombászösvényemen is. Aztán 19-én hegyvidékre megyek a csapattal.
Szeptember elsejével kezdődik a meteorológiai ősz, a csillagászati pedig az őszi napéjegyenlőséggel, ami 22-én lesz. Kíváncsian várom mindkét időpontot. Aztán jöjjenek a csendes esők!


*Lásd: Pontosítás

Gomba gombának farkasa 13.


A Mycogone rosea fotójára a régebbi képeim böngészése közben akadtam rá. Ez a tömlősgomba, köznapi nevén penész, a galócákra szakosodott, meleg-párás időben gyorsan ellepi a termőtesteket.
A Hypocreaceae családba több gombán tenyésző nemzetség is tartozik. Penészes gombát semmiképpen se vegyél fel és ne fogyaszd el!


Kapcsolódó bejegyzések:
Podostroma cornu-damae
Hypomyces chrysospermus 
Peckiella deformans
Hypomyces lactifluorum
Trichoderma harzianum