Ugrás a fő tartalomra

Fűzfatüdő

A hideg időben akaratlanul a Nap látszólagos színére gondolok, a sárgára. Egyébként az életet adó csillagunk fehér színű. Jól esik a nyár tarkaságára, bőségére gondolni a téli zimankóban. Ilyenkor a kazán nyitott tűzterébe nézve láthatom a táncoló lángnyelveken az erős színeket. A nagyon forró lángok sárga-kékek, a "hidegebbek" narancsvörösek. Jó nézni a fekete bendőt nyaldosó tüzet. Az életet adó energiát, ami felfűti a házunk légterét és így minket is, a fák sejtjei kötötték meg a fotoszintézis során. A Nap lehelete melenget a télben. Hálásan nézem a hamvadó tölgyhasábokat, és a szerencsésebb fákra gondolok, amiket nem érinthet fejsze, mert védett területen élnek. Jobb lenne akáccal fűteni, de az drágább. Pedig az akác ritkítása hálás feladat, mert özönnövényként boldogan él és terjed mindenfelé a Kárpát-medencében. A magyar ember szereti, mert megszokta a látványát és kedveli virágának mézét. Bár életrevaló növény az akác, azonban a sárga gévagomba Laetiporus sulphureus megtámadja, és élve felfalja. A májusi fotómon pont egy öreg akácon jöttek elő a termőtestei. A sárga gévagomba egyik régies neve a fűzfatüdő. Leginkább akácon, fűzön, nyáron, cseresznyén terem. Árterek erdeiben áprilistól igen sokat lehet találni és gyűjteni, de akár a saját kertünkben is rálelhetünk egy peches fánkon. A fiatal, vaskos termőtestek ehetők. Savanykás húsa abálással élvezhetőbb lesz. Előfőzés után számos étel készíthető belőle. Nehezen emészthető gomba, de jó recept esetén meglepően csábító étek. Pár hónap és ismét termőtesteket fog növeszteni. Észrevenni és felismerni rendkívül könnyű. A fotómon lévő termőtesteket valami ártalom érte, mert egyébként szép, harsogó, kénsárga színűek. Itt egy jobb kép róla. Ezeket a termőtesteket érdemes leszedni. Amíg átszalad rajtuk a kés, és szinte folyik belőlük a víz, addig jók fogyasztásra. Jó étvágyat kívánok!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …