Ugrás a fő tartalomra

Gyilkos fehérben

Létezik a fehér gyilkos galóca Amanita phalloides var. alba. Felületesen ránézve valóban hasonlít az erdőszéli csiperkére, de azért több mint gyanús a bocskor és a kiterült kalapok fehér lemezei. A fehér változat is gyökérkapcsolt gomba, vagyis fák gombapartnere, kedvence a tölgy, de ritkán fenyővel is társul. Ezért fenyőerdőben is rálelhetünk. A fehér változat a színében tér el az alapfajtól, aminek kalapja zöldes-sárgás-barnás, és gyakran a tönkjén is van zöldes márványmintázat. A gyilkos galócának érdekes, sajátos illata van. Engemet vegyszeres krumplira emlékeztet. Az erdőszéli csiperkének viszont nagyon kellemes, édes, keserűmandula vagy ánizs illata van. Én inkább ánizsnak érzem, ha kezembe akad és megszagolgathatom. A gyilkos galóca egyedi illatában semmi gyönyörködtető nincs. Állítólag a puha, vizenyős húsa jó ízű. Senki se kóstolja meg! Ha ráleltünk, hagyjuk a helyén. Azzal se töltsük az időt, hogy felrugdossuk a termőtesteit. Ugyan számunkra nincs haszna, de gyökérkapcsolt gombaként a fák segítője. Gyilkos rémhíre ellenére érdemes körbefotózni a színes és a fehér változatot is. Klasszikus és szép kalapos gomba. De sose csábítson el minket, és igyekezzünk minél több ismerősünkkel megjegyeztetni az ismertetőjegyeit, hogy végre senki se egye meg és mérgeződjön meg tőle: fehér lemezek, fehér bocskor, zöldes-barnás-sárgás kalap, gallér, és néha teljesen fehér is lehet.
A gyilkos galóca halálos étek, de az erdő része.

Megjegyzés: A kép eredetije itt van a linkek közt.

Megjegyzések

  1. Helló! Külön köszi ezt a posztot! Minden, ami hófehér és Amanita a genuszneve, különösen közel áll hozzám.

    Lehet, hogy aberrált vagyok, de a leginkább a gyilkos galóca, és hófehér rokonsága érdekel, illetve nyűgöz le. A. phalloides var. alba, A. verna, A. virosa... gyönyörűszép gombák.
    Itt Norvégiában még csak egyszer találkoztam egy gombával, aki valószínűleg A. virosa lehetett (kalapka elegánsan kúpos, szép kis gallér, hófehérség, karcsúság, elálló fehér lemezek, "Amanita habitus", alig érezhető, finom kis édeskés illat is megvolt... csak azért nem merném garantálni, hogy tényleg az volt, akinek gondoltam, mert a bocskorkája, ha volt is, elmorzsolódott az avarban. Mindenesetre örültünk egymásnak.)

    Huh, legalább ennek az egyetlen dolognak szerintem is alapnak kellene lennie, még azok számára is, akik nem ennyire gombamániások: a gyilkos galócát minden körülmények között, mindenkinek fel kellene tudnia ismerni!
    Majdnem sírtam dühömben, amikor olvastam, hogy tavaly nyáron egy 25 éves, magát gombaértőnek tartó srác meghalt, és az egész családja kórházba került... nagy mennyiségű gyilkos galóca fogyasztása miatt. Ugyanis galambgombának nézte a szép dióbarna kalapú gyilkosgalócákat!
    Az ismeretségi körömben még régen, történt olyan, hogy egy kosár ajándékba kapott gomba következményeként egy egész család kórházban töltötte a nyarat... mert volt pár szépen fejlett gyilkos galóca is a jóindulatú ismerős által ajándékozott gombák között.
    Amikor ilyenekről hallok, nagyon elkap az ideg. Komolyan ilyen bonyolult dolog lenne ezt az egyet (oké, hármat) megjegyezni? "Bocskorka van? Gallérka van? Lemezkék fehérek? Akkor lenni nem megenni, hanem csak gyönyörködni benne, mert hiába kinézni szépen, meghalni tőle." És még én vagyok mániákus és elvont, amiért nemcsak felismerem a gyilkos galócát, hanem az egész rokonsága nagyon érdekel. Hüpp.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …