Ugrás a fő tartalomra

Dióízű galambgomba vs. Gyilkos galóca

Ez az igazán gyilkos hasonlóság. A két fotót elnézve most már el tudom képzelni, hogy a teljesen kezdő gombász a gyilkos galócát Amanita phalloides dióízű galambgombaként Russula heterophylla azonosítsa. Elképedve csóválom a fejemet. Sose felejtem el az esetet, amikor a fiatalember gyilkos galócát vitt haza. Az édesanyja belehalt a mérgezésbe, és ő is majdnem áldozata lett a tévedésének. Ezért lett állandó témája a blogomnak a gyilkos galóca. Nekem semmi bajom vele, mert szép gomba, hálás fotótéma, és hasznos társa a fáknak. Eszembe se jutott megenni, amikor életemben először ráleltem. Azonnal felismertem, mert már akkor tudtam az ismertetőjegyeit: zöldes-barnás kalapszín, fehér lemezek, gallér és bocskor. Ez a néhány szó életmentő lehet!
A dióízű galambgomba tönkjén nyoma sincs gallérnak, de bocskornak sem. Lemezei fehéresek vagy halvány krémszínűek. Fehéres húsa merev és pattanva törő. Egyébként az egyik leggyermekibb élmény a gombászatban a galambgomba darabokra törése az első találkozás során. A dióízű galambgomba nevében benne van a legjobb tulajdonsága. Jó, ehető gomba. Azonban gyűjtése előtt feltétlenül tanuljunk meg különbséget tenni galambgomba és galóca közt!
A gyilkos galóca hiába visel zöldes színű kalapot, ha egyszer a gallérja és a bocskora leleplezi. Tönkjének kígyóbőrszerű mintázata és a jellegzetes szaga, ami nyers krumplira emlékeztető szintén jellegzetes tulajdonságai. További hasznos információk, hogy a galóca töve gumós, míg a galambgombának inkább kihegyesedő. A galóca lemezei szabadon állnak, a galambgombának tönkhöz nőttek. A galóca kalapja idősen kiterülve lapos marad, míg a galambgombának középen kissé bemélyed.
Sajnos élőhelyük és termőidejük fedi egymást, így mindkettővel találkozhatunk lombos erdőinkben májustól novemberig. 

Megjegyzés: A dióízű galambgomba és a gyilkos galóca fotójának eredetijét a nevükre kattintva nézheted meg.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …