Ugrás a fő tartalomra

Kerti rétgomba vs. Pikkelyes harmatgomba

Mindkét faj nemzetsége, Agrocybe és Stropharia a harmatgombafélék Strophariaceae családjába tartozik. A közeli rokonság meglátszik a termőtesteiken is. A meglepő hasonlóság ellenére a kerti rétgomba Agrocybe dura és a pikkelyes harmatgomba Stropharia squamosa  csak első ránézésre lephet meg minket. Ha alaposan megfigyeljük a termőtesteiket, az élőhelyüket, táptalajukat, termőidejüket, akkor felismerjük mindkettőt.
A kerti rétgomba A. dura gyakori faj hazánkban. Májustól októberig terem füves helyeken, parkokban, szántóföldön. Talajlakó korhadékbontó, a fűfélék maradványait bontja le. A kertemben is megjelent a komposzthalom szélén, amiben zömmel lekaszált fű van. Fehéres, okkersárgás kalapbőre szárazon gyakran felrepedezik. Kalapátmérője 3-10cm. Közepes termetű gomba. Kellemes "csiperke" illata van. Sajnos kesernyés ízű, nem ízletes. Egyébként ehető, ha nem zavar minket az utóíze. A lemezei a dohánybarna spóraportól barnára színeződnek. A tönkjén múlékony gallér van.
A pikkelyes harmatgomba S. squamosa lomberdei faj. A fák maradványain, fűrészporon fejlődnek a termőtestei ősszel, szeptembertől októberig. Kisebb mint a rétgomba, kalapátmérője 2-5cm. A kalapbőrén fehéres pikkelykék vannak. A tönkje a hártyás gallér alatt szálas-pikkelyes. A képen fiatalabb termőtestek vannak felfordítva, amiknek a lemezei még szürkések. Később a bíborbarna színű spóraportól elszíneződnek. A rétgombával ellentétben nem ehető, gyengén mérgező.
A gombák azonosítása összetett feladat, minden információ fontos lehet. Legyünk körültekintők, és egyre több gomba lesz jó ismerősünk.

Megjegyzés: A képek eredeti helyét eléred a gombák nevére kattintva a bevezetőben.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …