Ugrás a fő tartalomra

Mi a tanulság?

A csúcsos pókhálósgomba Cortinarius rubellus eddig még nem került elő Magyarországon. Nyugat-Európában több helyen él, és nyugatabbra tőlünk többször okozott életveszélyes mérgezést. Ugyanolyan magas az orellanin tartalma mint a mérges pókhálósgombának C. orellanus.
2003-ban néhány fiatal a hegyes badargomba Psilocybe semilanceata helyett gyűjtött csúcsos pókhálósgombát és majdnem belehaltak a tévedésükbe. Valószínűleg nem tudták, hogy a badargomba a füves élőhelyeket kedveli, leginkább a trágyázott réteket, birkalegelőket, míg a pókhálósgomba a fenyők gombapartnere, de tőzegmohalápokon a fekete áfonyával Vaccinium myrtillus társul.
A mámort kereső fiatalokénál híresebb eset történt 2008-ban, amikor Nicholas Evans angol író és néhány rokona evett csúcsos pókhálósgombát. A gomba gyűjtője tölcséres rókagombának Cantharellus tubaeformis hitte. Az író visszaemlékezéseiben elmondta, hogy a konyhában volt egy határozókönyv, de aznap este senkinek se jutott eszébe fellapozni, mert megbíztak a gombaszedőben. Másnap, amikor erős rosszullétre ébredtek, akkor néztek bele a könyvbe és döbbentek rá a tévedésre. Azonnal mentő, kórház, veseleállás, majd dialízis évekig.
Az író családi életén rajta hagyta nyomát a pókhálósgomba mérgezés. Egyetlen egy szerencsés véletlen volt a súlyos esetben, hogy a gyerekek nem ettek a gombás ételből.
Mi a tanulság? Mindig ellenőriztesd szakértővel a gombát! A nagyobb városok piacain rendszerint van gombaszakellenőr. A nagy gombatúrák előtt erősen javasolt megtudni, hogy hol és mikor dolgozik. Sose egyél meg olyan gombát, amit nem látott szakember! Ugyan vannak könnyen azonosítható gombák mint például a nagy, fehér labdára emlékeztető óriás pöfeteg Calvatia gigantea, de a többi ehető gombát már nem ennyire egyszerű felismerni. Ne legyünk "mohók", türelmetlenek, felszínesek! Inkább egy adag kidobott gomba mint rosszullét, orvosi kezelés, vagy a legrosszabb esetben, halál.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …