Ugrás a fő tartalomra

Tüskegomba

A tüskegomba Polyporus umbellatus egy figyelemreméltó és kíméletet érdemlő gomba. Sajnos hazánkban nem túl gyakori, mert a természetközeli, idős erdőkből kevés van, így kicsi az élettere. Ha mégis talált magának egy jó erdőt, akkor abban nagyobb számban is előfordulhat, de a tömeges megjelenés nem jellemző rá. A videó készítőjének szerencséje volt. Talán ennek tudatában videózta sokáig a gombákat, alaposan megvizsgálva minden részletet. A videó alapján könnyű felismerni a tüskegombát.
Hazánkban védett, egy termőtestének eszmei értéke 10000Ft, de Szlovákiában nem az, ott nyugodtan gyűjthetjük, de ne vigyük túlzásba, az idősebb termőtesteket hagyjuk a helyén! Sajnos nem találtam információkat a termesztéséről, pedig kerestem.
Az ágas tapló Grifola frondosa távoli rokona, gyakran összetévesztik a két fajt, de a tüskegombának a kalapkái kisebbek, központi állásúak, felületük sugarasan szálas, és a termőtestek egy gumóból, a szkleróciumból (tápanyag raktározó micélium) nőnek ki. Hasonló likacsosgombáról már olvashattál a blogomban, Polyporus mylittae, tehát a tápanyag raktározó micélium nem is olyan meglepő és ritka dolog. Kár, hogy megnehezíti a gomba termesztését. Jó lenne termeszteni a tüskegombát is, mert az egyik legjobb gyógyhatású gomba: gyulladásgátló, rákellenes, immunerősíti hatása van. Sok függ az ember szervezetétől is, mert mindenki másként reagál a gomba hatóanyagaira.
A ritka tüskegombát inkább kíméljük meg, helyette a termesztett gyógygombákkal segítsük a testünk működését, ilyen a shiitake Lentinula edodes, pecsétviaszgomba Ganoderma lucidum, ágas tapló Grifola frondosa, süngomba Hericium erinaceus. Próbáljuk hazai termesztőktől beszerezni ezeket.

Kiegészítés: A pecsétviaszgombát mi magunk is legálisan gyűjthetjük állami erdeinkben. Viszonylag gyakori faj, csak éppen összetéveszthető nagyobb termetű rokonaival, a többi lakkostaplóval (Ganoderma nemzetség).

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …