Ugrás a fő tartalomra

Ünnepi bejegyzés

A zászlót a Wikipédia egyik cikkéből vettem át. 1867-1918 között volt hivatalos állami zászló, az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Bár a mai napon az 1848-as forradalomra emlékezünk, de jó tudni, hogy 1867. március 20-án, a forradalom kitörése után tizenkilenc évvel és öt nappal aláírták a kiegyezést elindító négy törvényt. Kevesen gondolnak rá, főleg nem a mai napon, hogy a kiegyezés után fejlődésnek indult az ország, és ennek bizonyítékait a mai napig láthatjuk, például az Országházat. Az ország későbbi megpróbáltatásait a magyar néplélekben jelen lévő kisebbrendűségi komplexus generálta irigység és kivagyiság okozta. Sokan hülyeségnek tartják "az ismerd meg önmagad" tanácsot, pedig ez minden fejlődésnek az alapja. A strucc-politika, és gyűlölettel terhes délibábok kergetése sehová sem vezet, a rombolási kényszert fokozza. Természetesen büszke vagyok rá, hogy az egyik legszebb nyelvet használom, és szeretem a hagyományainkat, a hazai földet, de sosem szegném meg értük sem a legfőbb törvényt: élni és élni hagyni. A "win-win" szituációkat támogatom, és elfogadom, ha mégsem úgy sikerülnek a terveim, ahogy elképzeltem. A lényeg számomra, hogy mindenbe, amit csinálok beletegyem az eszemet és a szívemet.
Plusz még egy észrevétel, aki folyton folyvást a múltat éli újra, annak sosem lesz jövője. Pedig az élet mindig kínálna fel újabb és újabb lehetőségeket, ha az emberek el tudnák engedni a sérelmeiket, és pozitívabban tekintenének önmagukra, a másikra és a hazájukra, valamint a velünk együttműködni szándékozó európaiakra. Azonban a sértett ember a baráti jobban is a haragos öklöt látja és ütést vár.
Szép hazánkat senki sem akarja elvenni tőlünk. Ami tönkreteszi, a saját felelőtlenségünk, hogy nagyobb részt hőzöngünk, de nem cselekszünk. Például sokan természetesnek veszik, hogy háztartási hulladékukat dűlőutak mellé, erdőkbe hordják ki. Könnyen el tudom képzelni, hogy mekkora hazafi lehet a szemetelő... Tehát, amíg a fejekben nincs rend, addig minden csak pótcselekvés, az ünneplés is.
Az elmélkedés után következzenek a gombák. A nemzeti lobogó színei megihlettek, és kiválasztottam három fajt, amit még nem mutattam be a blogban. Egy pirosat, egy fehéret és egy "zöldet".

A csoportos piros csészegomba Microstoma protractum kicsike, csészéje 4-10mm átmérőjű. A nyele 20-40mm hosszú. A termőtestek a nyelük aljánál össze vannak nőve. Ezért csoportos. Másik jellemzője, hogy a csészék széle karéjos, a külső fele szőrös. Tavasszal termő korhadékbontó. Nincs étkezési értéke. Ellenben gyönyörű, akár egy virág.
Az árvalányhajgomba Clavaria fragilis nevét hazánk egyik védett növényéről kapta. A linken sok érdekesség olvasható az árvalányhajról, amire alig hasonlít a korallgombafélék Clavariaceae családjába tartozó kicsiny gomba, ami 4-8cm magas. Gyakran több szál nő együtt, ahogy azt a képen látod. Erdőben, mezőn némi szerencsével egyaránt meg lehet találni júniustól októberig. Sajnos ritka.
A zöldhátú zsemlegomba Albatrellus cristatus az előző fajokhoz mérten óriás, kalapja 3-10, néha 15cm széles. A színe sárgászöldes, barnás zöldes, és ritkán pont olyan zöld mint a képen. A csöves termőrétege vékony, szűk pórusú, a tinórukéval ellentétben nehezen fejthető le. Savanyú talajú erdőkben terem, leginkább bükk alatt, augusztustól októberig. Hazánkban ritka.

Megjegyzés: A gombák fotóinak eredeti helyét megtekintheted a nevükre kattintva.

Megjegyzések

  1. 100%-ban egyetértek veled a kiegyezést illetőleg! És persze nagyon jó a poszt, mint mindig.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …