Ugrás a fő tartalomra

Családok és nemzetségek: rókagombafélék

A rókagombafélék családjába két nemzetség tartozik, az egyik a Cantharellus, a másik a Craterellus.
A rókagombafélék Cantharellaceae nem a kalaposgombák rendjébe tartoznak mint például a csiperkék, galócák, tinóruk. Saját rendjük van, a rókagomba-alkatúak Cantharellales. Termőtestük látszólag válik szét tönkre és kalapra. Valójában egyáltalán nem választható szét a kalap a tönktől mint például a nagy őzlábgomba esetében. Az egész termőtestük egyetlen egy darabból áll. A termőtestük másik fontos azonosítója, hogy nincsenek lemezeik, a termőrétegük legtöbbjüknél egymásba futó ráncok-erek. A kivétel a sötét trombitagomba, melynek termőrétege sima, idősebb korban finoman ráncos, és a gomba külső felén található.
Nagyon jellegzetes formájú gombák a rókagombák. Gyakorlatilag egymással téveszthetők össze a fajok. Lemezes gombákkal a lemezek hiánya miatt nem keverhetők össze. A sárga rókagomba kiváló csemegegomba, a sötét trombitagomba remek fűszergomba. Érdemes megismerkedni a rókagombákkal.


A sárga rókagomba Cantharellus cibarius keresett, nagy mennyiségben gyűjtött csemegegomba. A színe, a ráncos termőrétege, sárgabarackra vagy paprikára emlékeztető illata könnyedén felismerhetővé teszi. A húsa nyersen kicsit csípős, ami főzés során elillan. Júniustól novemberig, főleg savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben terem.
Az ametisztszínű rókagomba Cantharellus cibarius var. amethysteus a sárga rókagomba ritka változata (mondhatni fajtája). Kalapjának felszíne koncentrikusan ibolyásszürkén pikkelyes tojássárga alapon. Tojássárga színű tönkjén ibolyásszürke pikkelykék vannak. Élőhely igénye azonos a sárga rókagombáéval. Ritkasága miatt kíméljük.
A halványsárga rókagomba Cantharellus cibarius var. pallens szintén a sárga színváltozata. Az alapfajhoz képest nagyobb méretű, robusztusabb megjelenésű. Termőtestei halványabb sárgák. Főleg lomberdőkben, tölgy és bükk alatt található kevésbé savanyú talajon. Étkezési értéke azonos a sárga rókagombáéval.
A tölcséres rókagomba Cantharellus tubaeformis kicsi termőtestei seregesen jönnek elő savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben júniustól októberig. Felső része "kalapja" barnás-sárgás-zöldes, alsó része "tönkje" sárgás, esetleg barnás vagy zöldes árnyalattal. Ráncos termőrétege szürkésbarna. Kicsi, de jó, finom gomba. Érdemes gyűjteni.
A szagos rókagomba Cantharellus aurora "kalapja" okker- vagy sötétbarna. "Tönkje" arany vagy narancssárga színű, belül üreges. Termőrétege kezdetben majdnem sima, később finom ráncok futnak le a tönkre. Augusztustól november elejéig főleg fenyőerdőkben terem. Ritkább. Fiatalon érdemes gyűjteni, amikor még kellemes ringló illatú.
A sötét trombitagomba Craterellus cornucopioides majdnem fekete, barnásszürkés termőtestei rendkívül jellegzetesek. A legtöbb nyelvben trombitának nevezik az alakja miatt. Júniustól októberig lomberdőkben, savanyú talajon, főleg tölgy és bükk alatt található. Főleg szárítva használjuk. Kiváló fűszergomba.
A szürke rókagomba Cantharellus cinereus felületesen hasonlít a sötét trombitagombára. Azonban a termőrétegét jól látható kékesszürke ráncok alkotják. Húsa vékony, szívós, gyümölcsillatú. Júniustól októberig lomberdőkben, főleg bükkösben terem. Együtt nőhet a trombitagombával. Ritkább a rokonainál. Ezért kíméljük, ne gyűjtsük.
A bársonyos rókagomba Cantharellus friesii "kalapja" a szélén sárgásnarancs, a közepén narancsvöröses színű. Ráncos termőrétege ráfut a "tönkjére", villásan elágazó , narancsrózsás, később narancsos krémszínű. "Tönkje" a "kalaphoz" hasonló színű vagy világosabb árnyalatú. Hazánkban ritka. Kímélendő.
A sötétedőhúsú rókagomba Cantharellus melanoxeros a család egyetlen természetvédelmi oltalmat kapott faja. Egész Európában ritka, élőhelyei megszűnése miatt szorult vissza. Világos okkersárga vagy okkerbarna termőtestének jellegzetessége, hogy vágásra a tönkben megfeketedik. Eszmei értéke 10000Ft.

Megjegyzés: A fotók eredeti helyét megtekintheted a gombák nevére kattintva. Az első illusztrációt innen vettem.
 
 
 
 
 

Megjegyzések

  1. Remek összefoglaló, én sokat tanultam belőle.

    VálaszTörlés
  2. Az egyik legfinomabb gomba, főleg ha erdőben szedjük és frissen fogyasztjuk. Egyik kedvenc receptem hátszínnel és édesburgonya krémmel: http://dinneralfresco.hu/hatszin_rokagomba_edesburgonya/

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …