Ugrás a fő tartalomra

Gyertyán és gombái

A gyertyán Carpinus betulus őshonos fa hazánkban. Számos növénytársulásban a második lombkoronaszintben található meg. Nem alkot tiszta erdőket, másodrendű fafaj. Picit hasonlít a bükkre, de annál kisebb, jó termőhelyen is csak 20-25 méter magasra nő, koronája akár tőből is szétágazhat, mint ha bokor lenne. Könnyű felismerni a háromkaréjos kupacslevélről, aminek tövében található a makkocskatermés.
A bükknek szintén jellegzetes termése van, aminek a magja ehető, de nagyobb mennyiségben gyengén mérgező. 

A gyertyán kedveli a hűvösebb, hegyvidéki erdőket. Jól tűri az árnyékot. Élőhelyi igényei azonosak a tölgyekével és a bükkel. Díszváltozatait parkokba ültetik. A Dél-Alföldön telepített állományaival lehet találkozni. Fontos faipari alapanyag, igen kemény, kopásálló, és szilárd fájából készülhet stílbútorok állványszerkezete, sakkfigurák, ecsetnyelek, fakalapács, gyalu, csavarszorító stb. A papíriparban mint keverék fafajt és mint viszkózcellulózt alkalmazzák. Értékes tűzifa, magas fűtőértékű. Ami még értékesebbé teszi számunkra, hogy szívesen társul gombákkal. Városi példányai alatt találtam galambgombákat Russula spp., nemezestinórukat Xerocomus spp., és gyilkos galócát Amanita phalloides is. Ezek más fákkal is együtt élnek, de van néhány gomba, amik elsősorban a gyertyánnal társulnak, és csak ritkán más lombhullatókkal. Közülük mutatok be ötöt.

A sötét érdestinóru Leccinum pseudoscabrum hasonlít két rokonára, a nyárfa-érdesre L. duriusculum, ami a nyárfákkal társul, és a barnára L. scabrum, ami a nyírfa társa. Ezért fontos megnézni, hogy milyen fa van az érdestinóru közelében. A legbiztosabban a fapartnerükről azonosíthatók. Mindhárman ehetők, de nyersen nem fogyaszthatók.
A gyertyán-csigagomba Hygrophorus lindtneri egy kicsi gomba, kalapátmérője 1,5-3,5 cm. Az okkeres kalap közepe sötétebb, felszíne nyálkás. A fehéresrózsás lemezek ritkán állók, keskenyek, lefutnak a tönkre. A tönk teljesen szemcsés-pelyhes, a töve felé sötétebb színű. Ehető, de kicsi és nyálkás.
A gyöngyös tejelőgomba Lactarius circellatus kalapja okker-, hamuszürkés, sötétebb zónákkal, fémesen csillogó. Világos húsának fehér tejnedve van, ami beszáradva zöldesszürke. Azonnal csíp. Ezért ehetetlen gomba. Hazánkban gyakori gyertyán elegyes erdőkben nyártól őszig.
A gyertyán-galambgomba Russula carpini felismerését segítheti fapartnere, de gyertyánnal társulhatnak a rokonai is. Fehér húsa sárgul, enyhén gyümölcsillatú, mogyoróízű, ehető. Kalapja változatos színű: lila zöldes árnyalattal, krémszínű, barna stb. Lemezei sárgák lesznek az érő spóráktól. Júniustól szeptemberig terem.
A gyertyán pókhálósgomba Cortinarius olivaceofuscus egy ritka gomba. Kevés adatot találtam róla. Társulhat bükkel is. A meszes talajú erdei élőhelyeket kedveli. Kicsike, kalapátmérője 2,5-4,5 cm. A kalapbőr nemezes, szálas; olívsárga- barna színű. Gyengén retekszagú húsa szintén olívsárga. Étkezési értéke nincs. Kímélendő.

Kiegészítés: Jó tudni, hogy a lombos fáink közül a hársfák Tilia spp. is társulnak gombákkal. 

Megjegyzés: A gombák fotóinak eredeti helyét megnyithatod a magyar nevükre kattintva. Az első képet innen vettem.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …