Városi gombászat

A kerti tintagomba Coprinellus micaceus volt a legjobb állapotban a városi gombák közül. Sajnos a meleg szél jelentősen hátráltatja a gombák őszi termőtest növesztését, pedig a kedvenceink teremnének. Az Árpád soron kezdtem el keresgélni a gombákat. Találtam egy kicsi, gyűrűs tuskógomba Armillaria mellea csokrot. Ez nem túl jó hír a fasornak. Valaki szintén figyeli a gombákat, mert a tuskógomba fel volt borogatva. Szerintem teljesen fölösleges egyes fajok azonosítása után tovább zargatni azokat. Például valaki ismét letörte a selymes csengettyűgomba Pluteus petasatus kalapját. Miért? Kb. 3-4 éve éldegél a fasoron, könnyedén felismerhető gomba. Mi a csudának kell újra és újra kárt tenni a termőtesteiben? Sajnos az óriás bocskorosgomba Volvariella bombycina sem nőhetett meg, szintén fejét vették. Sóhaj. Nehéz a gombák élete. Nálunk a lilatönkű pereszke Lepista personata is védve van, szitával borítottuk le a termőtestét, hogy ne szedjék szét a tyúkok. A fiatal gombatelep termőtestét nem esszük meg, hagyjuk megérni és spórázni. Jelenleg 8 cm átmérőjű a kalap. A városban él még néhány helyen a lilatönkű pereszke. A mi udvarunkra szándékosan került, a gombák mosóvízét locsoltam szét. Egy helyen másik pereszke faj bukkant fel, a márványos Lepista panaeola. Bár jó lenne, ha új termőtesteket hozna, mert félszárazak voltak, így nem vagyok biztos a határozásomban. Sétám során láttam még néhány gyakori fajt, amik soha nem adják fel és csak azért is teremnek: sötétlábú fakógomba Hebeloma mesophaeum, fehér porhanyósgomba Psathyrella candolleana, gyapjas tintagomba Coprinus comatus, ízletes csiperke Agaricus bitorquis.
Jó lenne egy kiadós eső. A gombák a startvonalon toporognak.