Ugrás a fő tartalomra

A művészet a hiányból fakad


Pár hete leltároztam a blogban, vagyis kimásoltam minden szöveget egy dokumentumba, majd megnéztem a statisztikát és több mint négy év alatt egymillió karaktert írtam össze a gombákról és a természetről. Szerintem minden tőlem telhetőt megtettem, hogy érzékeltessem, mennyire fantasztikus az élővilág és azon belül a gombák, a természet különcei. Most másfajta szellemi erőfeszítésre vágyom. Lassan tíz éve, hogy nem használtam az elmémet mesélésre. Közeledik május-június, amikor a legjobban érzem magamat, és viháncol bennem a sok érzés és gondolat. Ideje beülnöm a könyvtárba és belekezdeni a kutatásba, ami megelőzi az írást nálam.
Jó vázlat nélkül nincs értelme ütni a billentyűket, zagyvaság a végeredmény. Nem hiszek a spontán írásban, hogy csak úgy kiesik a mű az ember fejéből. Ha nincs elegendő információ-tapasztalat, semmit sem tudsz létrehozni.
Az írás nálam a legmagasabb szintű szellemi tevékenység, aminek vannak szakaszai. Az első a kutatás. A háttér információk élővé-hihetővé teszik a történetet. Rendkívül fontos a karakterek, mellékszereplők kidolgozása, éreznie kell az olvasónak, hogy ők is jönnek valahonnan és tartanak valahová. Ez azért is jó, mert sodrást ad a történetnek. Él az egész.
Miért jó kidolgozni, majd megírni egy történetet? Nekem sosem sikerült igazán közel kerülnöm az emberekhez, senkihez sem. A valódi intimitást kizárólag alkotás során élem át, amikor (elegendő információ esetén) életre kelnek a karaktereim és bőrömbe bújtan élni kezdenek, szeretni és gyűlölni, cselekedni. A szűkös életkereteim kitágulnak, végtelenbe vesznek, mássá leszek, mást látok és érzek, nincs semmi, ami lehetetlen lenne, amikor átadom magamat az alkotásnak. Nincs ennél intimebb és csodásabb játék. Mellékhatása, hogy nagy adag bánattal, fájdalommal és az elcseszettség érzésével jár együtt. Semmit sem adnak ingyen, és igen nagy árat fizetek, amikor írással töltöm a rövidke életidőmet.
A barátom tutira szociopatának fog tartani, amikor sokadszorra fogok rámordulni, hogy ne zavarj. Kell egy terv, időbeosztás, hogy jusson mindenre idő és figyelem. Az írás öncélú játék, nem másokért csinálom; önmagamért, hogy enyhítsek kínjaimon, felejtsek, teljesebbé válhassak. Senki sem képes nagyobb ajándékot adni ennél. Tehát beintek a világnak, bebújok elmém alkotói műhelyébe és teremteni kezdek.


A Háztáji gombaismeret előadássorozatomat nem érinti a döntésem, megy tovább. Május elején kirakom az új plakátot.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …