Ugrás a fő tartalomra

A világító tölcsérgomba lesz az év gombája 2017-ben


A világító tölcsérgomba Omphalotus olearius több éves jelölése után végre megnyerte az év gombája szavazást. Kétségtelen, hogy fás élőhelyeink egyik leglátványosabb korhadékbontója, aminek nagy, élénk narancs-vöröses csoportjai könnyedén felkeltik a hobbi gombászok figyelmét. Szép, de sajnos ehetetlen gomba. Én csak 15 percesnek becézem, mert elfogyasztva hamar visszaköszön a gyomorból. Nincs értelme leszedni és megfőzni. Ellenben élőhelyén hálás fotótéma. Komolyabb, fényérzékenyebb technikával teljesen sötét helyiségben a névadó tulajdonsága is megörökíthető. Az élő, friss termőtest lemezei "világítanak". Ez a biolumineszcencia jelensége. Az állatvilágban fontos szerepe van, ellenben a gombáknál még nem tisztázott, hogy miért csinálják. Talán csak a bonyolult anyagcseréjük során keletkező fölösleges energiát sugározzák ki "hideg fényként". Számos gomba világít, ebben a cikkben felsoroltam néhányat.
A világító tölcsérgomba a kezdők csali rókagombája, mert gyakran rókavörös színben pompázva, főleg a fiatal termőtestei hasonlítanak a csemegegombára. Jó tudni, hogy a rókagomba szétszórva nő az avarban, vagy moha párnákba bújva, és bár megjelenhet csoportosan is, de mindig kisebb és halványabb színű mint a világító tölcsérgomba. A rókagombának nincs rókavörös színe, egyszerűen sárga, csibe sárga. Lemezei sincsenek, termőtestén lapos ráncokon-ereken található a termőréteg. Húsa gyakran kellemes barackillatú. Elég néhányszor látni a két fajt, és sosem kevered össze a világító tölcsérgombát a sárga rókagombával.
Most az októberi esők biztosan előcsalják a korhadó fák környékén a világító tölcsérgombát.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …