A tövisaljagomba hónapja

A tövisaljagombát Entoloma clypeatum leginkább kertekből hozzák a hobbi gombászok meghatározásra a vizsgálóba. Ehető gomba, de nem tartozik a csemegegombák közé. Azonban nincs túl sok vetélytársa a tavaszi szezonban, így sokan fogyasztják. A kerttulajdonosok kimondottan örülnek, hogy ehető gomba bukkant fel náluk. Összetéveszthető két ehető rokonával E. sepium, és E. saundersii, amik szintén rózsafélék alatt és tavasszal teremnek, valamint a később termő és inkább lombos erdőkben élő mérgező döggombákkal. Ezért gyűjtése csak május végéig javasolt.
Megjegyzés: a rózsaszín spóranyomat a tövisaljagombáé, a kakaóbarna az ízletes csiperkéé.

Miért utálatos az akác?

A fehér akác Robinia pseudoacacia csupán háromszáz éve van jelen a magyar tájban, vagyis nem töltött el itt még elég időt ahhoz, hogy őshonosnak lehessen tekinteni. Ennek ellenére már hungarikum lett, amitől az egész hungarikum mozgalom nevetségessé vált. Az akácméz nem elég jó védőügyvédje ennek a kellemetlen növénynek. Több a kára mint a haszna. Miért? Nézd meg jól a fotómat, amit egy fiatal ültetvényében lőttem. Az aljnövényzetet szinte kizárólag egyetlen gyomnövény, az útszéli zsázsa Lepidium draba alkotja, a cserjeszintet a fekete bodza Sambucus nigra, és a csenevész lombkorona szintet az akác. Ez neked erdő? Ez tudod mi, meggyalázása a tájnak, szánalmas paródiája egy növénytársulásnak. Majdnem köptem egyet, amikor megláttam, de helyette lőttem egy képet és fordultam el a kiábrándító látványtól. Miért mentem akác ültetvénybe, amikor sejthető volt, hogy eldurran az agyam?
Az akác egyik károkozása, hogy nitrogénnel dúsítja a talajt. A nitrogén bizonyos mennyiségben szükséges a növények számára, de túl sok belőle már káros. Ez a bőség például halálos a ritkább nedűgombák számára, amilyen a védett rózsaszínű nedűgomba
Hygrocybe calyptriformis

Nagyon kevés gomba örül a sok tápanyagnak. Ezért fajgazdagság szempontjából erősen felejtősek az akác ültetvényei. Egyetlen ehető gomba miatt rongyol be a gombász a szúrós akácosba meleg-esős nyarakon, aminek előző évi maradványait megtaláltuk bodza bokrok alatt. Ez az óriás pöfeteg Calvatia gigantea. 2015-ös fotó, amin egyik gombásztársam pöfetegeivel fotózkodtam. Csodálatos a sok jó termőtest, de ettől még nem lesz értékes élőhely az akácos. Valójában semmit sem ér. Előbb-utóbb az akác önmaga elől is feléli a talaj nyomelem tartalmát és egyre csenevészebb lesz, nem tud megnőni, nem ad értékesíthető faanyagot. Tehát a tulajdonosa egy árva fitying hasznot sem lát belőle. Ellenben az akác elszórta magjait, amik évekig megőrzik csírázó képességüket. Bolond módjára terjed, mert keresi az újabb meghódítható területeket, ahonnan kiszorítja, megöli az őshonos növényeket, hogy újra pár évtizedig pünkösdi királyságot tartson fenn, ahonnan aztán megint továbbáll és hátrahagyja a leromlott élőhelyet. Egyre csak szegényedik általa a magyar táj. Aki az akácot védi, a tájrombolást élteti, vagyis nem normális dolgot csinál.

Háztáji Szépapó-tölgy túra 2017.04.23.

 

Csak egy kép

Fazekas József fotója

1+1%

Május 20-ig lehet rendelkezni magánszemélyeknek a személyi jövedelemadó 1+1%-ának felhasználásáról. Én az ügyfélkapun keresztül online átnéztem és elfogadtam a NAV által elkészített adótervezetet és nyilatkoztam az 1%-ról. Ez nagyon egyszerű volt. Persze ehhez kellett az ügyfélkapu is, amit két perc alatt megnyitottak nekem a helyi kormányablakban. Ez se volt egy bonyolult dolog. Kis ráfordítás, pici figyelem, ami sokat jelent a civil szervezeteknek, mert sok kicsi sokra megy.
Nálam nem volt kérdéses, hogy kinek adom az 1%-ot. Gyerekkorom óta lelkesen figyelem a természetet, nagy kedvencem volt Gerald Durrell könyve, Az amatőr természetbúvár, és szívesen nevezem magamat amatőr természetbúvárnak. Mondhatni a jelző kötelez, így a TermészetBÚVÁR Alapítványnak megy az adóm kis része:
19624246-2-41
Ne feledd, a civil szervezetek fontos feladatokat vállalnak át az államtól, például a felnövekvő nemzedékek szemléletformálását. Csak töredékük simlis. A legtöbbjük nyílt kártyákkal játszik, könnyedén lehet róluk informálódni. Biztosan találsz köztük szimpatikusat. Ne legyél rest, nyilatkozz az adót 1%-áról!

A gombász barátja a sekély ciklon

A délutáni műholdfelvételen gyönyörűen kirajzolódik a ciklon felhőzete, ami felettünk forog. Ez a nagyszerű légköri képződmény a gombász egyik kedvence, mert bőséges csapadékot ad. A sekély ciklon annyiban tér el az Atlanti-óceán felől érkező nyugati ciklonoktól, hogy nem az óceán páráját hozza és dobja le esőként, hanem a Földközi-tengerét.
Sajnos északról hideg levegő zúdult ránk, így eső helyett több helyen hó hullik, és pár napig reggelente komoly fagyveszély van. A márciusi kora nyár felpörgette a vegetációt, minden kihajtott, lombosodott. Sok minden el fog fagyni. A net tele az áprilisi tél képeivel. 

Hogyan hat a kedvenceinkre a kaotikus időjárás? Az eső késve, de még időben érkezett. Amint visszamelegszik az idő, pár napon belül megjelennek az eddig az avar alatt rejtőzködő termőtestek, beindulnak a korhadékbontók. A gyökérkapcsolt fajokra még várnunk kell. Amint az éjszakai hőmérsékletek tartósan 15 Celsius fok környékén, a nappaliak 20 Celsius fok felett lesznek, és a fák kiheverik a mostani hideg sokkot, május vége felé már eredményesen kereshetjük a tinórukat, galambgombákat, rókagombákat stb. Ennél korábbi időpontot nem merek megadni, mert a GFS május elejére hűvös időt jelez. A népszerű csemegegombák inkább melegkedvelők, a rókagomba pluszba több nedvességet igényel. Azonban addig itt vannak nekünk a korhadékbontók: májusi pereszke, déli tőkegomba, sárga gévagomba, gyapjas tintagomba, különféle csiperkék pl.: ízletes, pöfetegek stb.

Városi gombászat

Az ízletes kucsmagomba Morchella esculenta a tavasszal termő gombák egyik legjobbja, így sokak kívánság listáján szerepel, például az enyémen is. Azonban gyakorisága ellenére nehezen megszerezhető, mert teljesen kiszámíthatatlan a termőhelye. Hiába tudja a gombász, hogy mi kell neki: semleges, kissé meszes talaj, nedves élőhely, magas kőris, kocsányos tölgy, fekete nyár, rózsafélék társasága, ettől még hoppon marad.
Az eltelt napokban egymás után néztem meg a tuti helyeket, amiken én biztosan teremnék, ha kucsmagomba lennék, és semmi. Aztán jött egy tipp, kezdő gombásztárs hozott határozásra termőtesteket, amiket egy helyi lakótelepen talált. Nosza, másnap rohantam megnézni a helyszínt. A házak közötti zöld részen kocsányos tölgyek, magas kőrisek, és egy vadcseresznye társaságában, illetve távolabb akadt egy szilfa is, tényleg ott voltak. A legnagyobb, vén termőtestet fotóztam le. Nagyokat néztem, hogy ez így most miként lehetséges?
Tavaly november óta tart a száraz periódus, a lakótelepen is csörgött a kevéske avar (sajnos lakott részeken mindig gondosan eltüntetik az avarbontó gombák fontos táplálékát), kirepedezett a talaj, és mégis ott voltak a kucsmagombák. Amire rájöttem, hogy a környezetükben zavarás történt 2016-ban, járólapokat tettek le, amerre az emberek gyakran járnak. Egy másik gombásztársam szintén talált egy termőtestet ugyanezen a lakótelepen, de az első helytől 300 méterre, ahol szintén járólapokat raktak le egy éve. Ezen a helyen is kőrisek vannak és szürke nyárak. Kíváncsi vagyok, hogy 2018 tavaszán ismét teremni fog a felfedezett helyeken, vagy soha többé nem jön elő? Mindkettőre van sok példa, hogy csak egyszer tűnik fel, hogy éveken át stabilan ugyanott terem.
Azt tudom, hogy a termőtestek szkleróciumból (tápanyagraktározó gombafonal szövedék) nőnek ki, amik előző évben képződnek megfelelő környezeti tényezők hatására. Ezeknek aztán kell valami sokkhatás, ami legtöbbször a kemény fagy, és aztán víz, hogy átnedvesedjenek. Ugyan télen nem volt sok csapadék, de az előző év pozitív csapadékösszege és kismértékű párolgás együtt elég vizet szolgáltathatott a szkleróciumoknak. Plusz a járólapok lefektetése megbolygatta a gombát, ugyanakkor levegősebbé tehette a tömör talajt, jobban hasznosult a kevés víz is.
Könnyen lehet, hogy a kucsmagomba éveken át békésen éldegél a fák között, azokkal valamiféle viszonyt kialakítva, és csak sokkhatásra, a környezeti tényezők együttállása esetén hoz termőtesteket. Ez aztán teljesen kiszámíthatatlan, megjósolhatatlan folyamat, aminek eredménye, hogy titokzatos, nehezen megszerezhető gombává változik a kucsmagomba. Azonban nem szabad csüggedni, sokat kell járni a tájban, figyelni a fákat, amiket kedvel és fogsz találkozni vele.

Csak egy kép

Helyzetjelentés

A gyapjas tintagomba Coprinus comatus Békéscsaba egyik utcájában bújt elő két társával együtt, amik már tintásodtak, elöregedtek. Ez a cafrangos tojásra emlékeztető kalapot növesztő gomba jó, ehető, amíg hosszú lemezei hófehérek. Ha már színesedik az aljuk, beindult a termőtest önbontása, így nem fogyasztható. Sajnos nem akar kiadós eső jönni, holott most lenne az első nagyobb termőhulláma a gyapjas tintagombának, és más jó gombák is jobban teremnének.
A saját helyeimen még nem találkoztam a sárga gévagombával és déli tőkegombával, de máshol már előbújtak. Érdemes keresni mindkettőt. A kucsmagombák terepen vannak, de teljesen kiszámíthatatlan a jelenlétük. Például néhányan a kertjükben találnak rájuk. Ők a mázlisták. Pest megyében, Tisza árterében és a lassan felmelegedő Északi-középhegységben lehet még eredményesen kucsmagombázni. Bár Békés megye is jó kucsmás rész, de ide sürgősen kellene egy nagyobb eső, hogy megmentse a tavaszi szezont. A májusi pereszke szintén epekedve várja az éltető vizet.
A lényeg, hogy gomba van, csak meg kell találni. Nem reménytelen a helyzet, inkább kihívással teli.

Könnyű túra sok látnivalóval


A turistautak online térképről mentettem le a pénteki túrám útvonalát.
Kedden, pénteken, vasárnap március közepétől ismét a gyulai piacon dolgozok mint gombavizsgáló, így hetente háromszor járok a megye egyik legfontosabb turistacsalogató városában. Jó ideje foglalkoztat, hogy bejárjam a Körös-köz vidékét, amit átszel számos túraútvonal, amik közül a leghosszabb lehet a piros sávé. Ezen jártam a Gyulai vártól a Gyulavári kastélyig. Ez egy könnyű túra, csak pár kilométer, aminek a végén egy pazar hely- és tájtörténeti kiállítás várja a túrázót. Nekem nagyon tetszett, mert számomra ismert információkat oszt meg az érdeklődőkkel. Plusz van egy gombamakettekből álló része is, ami a kedvenceimet mutatja be a honos fafajokkal együtt. Ide vissza fogok térni a csapatommal együtt, mert nekik is látniuk kell a színvonalas kiállítást.
Ha valakinek kevés ideje van és nem szeretne izzadtan bóklászni a kastélyban, akkor a 4-es helyi buszjárattal is átmehet Gyuláról. Tehát semmi akadálya annak, hogy meglátogasd a Gyulavári kastélyt. Érdemes.