Ugrás a fő tartalomra

25/2014. (III. 25.) VM rendelet

A vidékfejlesztési miniszter 25/2014. (III. 25.) VM rendelete a földalatti gombák gyűjtéséről szóló 24/2012. (III. 19.) VMrendelet módosításáról 

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 24. pontjában,
az 1. § vonatkozásában az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 41. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) és e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § A földalatti gombák gyűjtéséről szóló 24/2012. (III. 19.) VM rendelet (a továbbiakban: R.) 1.§ (2) bekezdése
a következő f) ponttal egészül ki:
[A képzés főbb témakörei:]
„f ) természetvédelem.”

2. § Az R. 2. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A trifla gyűjtése az erdőgazdálkodó által a gyűjtő részére kiállított előzetes írásbeli hozzájárulás alapján
végezhető.
(2) A hozzájárulást az erdőgazdálkodónak vagy az erdőgazdálkodó által alkalmazott jogosult erdészeti
szakszemélyzetnek vissza kell vonnia, ha a gyűjtő részéről a rendeletben vagy a hozzájárulásban meghatározott gyűjtési feltételektől való eltérést tapasztal.
(3) Az erdőgazdálkodó a gyűjthető trifla mennyiségét és a hozzájárulása időbeli hatályát meghatározhatja.
(4) Az erdőgazdálkodó hozzájárulását a gyűjtő a triflagyűjtés során köteles magánál tartani.
(5) Az erdőgazdálkodó kizárólag a 7. § szerinti gyűjtési naplóval rendelkező személy részére adhat hozzájárulást.”

3. § (1) Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mellékletben szereplő trifla fajokat csak a melléklet szerinti időszakban lehet gyűjteni.”
(2) Az R. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a melléklet szerinti fajokat a gyűjtési időn kívül, valamint a mellékletben nem szereplő fajokat a 2. §
(5) bekezdésben előírt hozzájárulással nem rendelkező személy találja meg, azokat fellelésük helyén a lehető legkisebb talajbolygatással vissza kell temetni.”

4. § Az R. 6. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A trifla gyűjtése során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben
(a továbbiakban: Evt.) megfogalmazottak figyelembevételével tilos:]
„f ) a mellékletben meghatározott gyűjtési időn kívüli gyűjtés;”

5. § (1) Az R. 7. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő e) ponttal egészül ki:
[A gyűjtési napló az alábbi adatokat tartalmazza:]
„d) a gyűjtött gomba faja, mennyisége (grammban, legfeljebb 5% eltéréssel), a gyűjtés ideje (év, hónap, nap);
e) a gyűjtés helye (községhatár pontossággal).”
(2) Az R. 7. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mellékletben szereplő gomba fajokon kívül gyűjtött egyéb gombafajok esetében, amennyiben annak faja
nem határozható meg a helyszínen, azt egyéb gombafajként kell feltüntetni, majd a gyűjtési naplóban szereplő beírást a faj meghatározása után kell pontosítani.
(4) Az első gyűjtési naplót az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képzés elvégzésekor vagy az 1. § (1) bekezdés

b) pontja szerinti képzést igazoló okirat bemutatásával a gyűjtő a NÉBIH-től kapja meg.”
(3) Az R. 7. § a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Triflát gyűjteni csak érvényes gyűjtési napló birtokában lehet.

(6) A gyűjtési naplót a kiállítását vagy érvényesítését követő év április 30-ig a gyűjtőnek érvényesítés céljából a NÉBIH részére be kell nyújtania.
(7) A gyűjtési napló érvényesítése történhet személyesen vagy postai úton.”
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 43. szám 4451


6. § (1) Az R. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyűjtési napló 7. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése szerinti adatait a gyűjtőnek a gyűjtés befejezésekor,
a gyűjtés helyszínének elhagyása előtt kell kitölteni.”
(2) Az R. 8. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a következő (7) bekezdéssel
egészül ki:
„(5) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi
II. törvény (a továbbiakban: szabálysértési törvény) 243. § (1) bekezdés a) pontja szerint szabálysértési bírság fizetésére kötelezett gyűjtőtől az erdészeti hatóság a gyűjtési naplót két évre visszavonja.
(6) A szabálysértési törvény 243. § (1) bekezdés a) pontja szerint szabálysértési bírság fizetésére kötelezett, gyűjtési
naplóval nem rendelkező személy részére az erdészeti hatóság gyűjtési naplót két évig nem ad ki.
(7) Az érvényes gyűjtési naplók sorszámát a NÉBIH a honlapján havi gyakorisággal teszi közzé.”

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az R. Mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
„Trifla fajok gyűjtési ideje”
(3) Hatályát veszti az R.
a) 3. § (2)–(4) bekezdései;
b) 5. § (4) bekezdésében „a célnak megfelelő legfeljebb 5 cm élszélességű eszköz segítségével” szövegrész;
c) 8. § (2) bekezdése;
d) a Melléklet 2.3–2.5. alpontjai.


Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter

Megjegyzés: Forrás

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …