Ugrás a fő tartalomra

Hegyes badargomba

A hegyes badargomba Psilocybe semilanceata hazai előfordulásáról nincs adatom. Ennek ellenére könnyen lehetséges, hogy nálunk is él, csak eddig senki sem ismerte fel. A mezőkön, legelőkön sok, első ránézésre egyforma, barna gombácska nő, amik felett elsiklik tekintetünk. Ha valaki direkt a badargombát keresi, nincs könnyű dolga, mert kezdőként nehéz felismerni a "varázsgombát". Sokan beleestek abba a hibába, hogy hasonló gombát szedtek le, aztán jobb esetben semmi se történt, rosszabb esetben kórházba kerültek.
A hegyes badargomba egyik jellegzetessége megfigyelhető a képen, a kalap közepén lévő hegyes púpocska. Ez nem mindegyik termőtestre jellemző. A többi gombától viszont biztosan megkülönbözteti, hogy az idősebb példányok sérülésre, fogdosásra kékülnek.
A kalapja higrofán vagyis nedvesen sötétebb színű. Spórapora lilás-feketésbarna színű. Az érő spóráktól a lemezei bíborfeketések lesznek. A lemezél világosabb. Kicsi gomba, kalapátmérője 1-2cm. Augusztustól októberig terem. Kedveli a birkalegelőket. (A képen birkabogyók is láthatók.) Bár a trágyázott legelőkön nő, de nem a trágyán él. Talajlakó korhadékbontó.
Gyakran a trágyagombák Panaeolus nemzetség fajait szedik le badargombaként. Bár ezek közt is akad néhány pszilocibin tartalmú, pl.: sötétszélű trágyagomba P. cinctulus.
Megértem az érdeklődést a varázsgombák iránt, de botorság könnyed búfelejtőként tekinteni rájuk. A kezdők gyakori hibája, hogy mást esznek helyettük, ha meg tényleg igazi varázsgombájuk van, akkor túladagolják, alkoholt isznak rá stb. Csupa, csupa ordas hiba, amik garantálják a kellemetlen élményt. Aztán a varázsgomba lesz a hibás. Juj, de veszélyesek! Nem azok, csak ismerni kell önmagunkat és a gombákat.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Megjegyzések

  1. Sziasztok, én angliàban élek és szerencsém volt talàlni nem is kevés hegyes badargombàt. A tapasztalatom hogy föként tehén legelökön fordul elö és fogyasztàsàt frissen ajànlom mert a hatòanyag tartalma gyorsan elillan hö és fény hatàsàra. :)

    VálaszTörlés
  2. Ez a faj mérgező, nem? Óva intettek tőle.

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  4. A só is mérgező mert kiszáradsz ha sokat eszel belőle....

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …