Helyzetjelentés

Itt van az ősz, itt van újra. Mindjárt itt az őszi napéjegyenlőség 22-én és az időjárás megtette pálfordulását, forró nyárból átváltott hűvös őszibe, és jönnek-mennek az esőt hozó frontok és ciklonok. Az ország kétharmadán megtelt éltető vízzel a talaj felszíne és itt-ott már fél méteren is feltöltve a föld. Sajnos dél-keleten siralmasabb a helyzet, ide még bőven jöhet eső! Azonban az összkép egyre gombásabb, így mindenki készülhet a kedvenceink tömeges megjelenésére. Érdekes, hogy a kedvezőtlenebb helyzet ellenére itt sincs gombátlanság. A gombász kosarat a vasárnapi piacon fotóztam Gyulán a gombavizsgálat után. Tartalma: déli tőkegomba, sárga gévagomba, erdőszéli csiperke, és Laci bácsitól vásárolt bihari sárga rókagomba. Az ősz közeledtét jelzi, hogy  melegkedvelő gyökérkapcsolt gombák kezdenek visszavonulni és a hidegtűrő vagy egyenesen a hűvösebb időt kedvelő korhadékbontók indulnak be. A gévagombának tavaszi és őszi termőhulláma van egy évben. Most sokfelé lehet találni, közönséges faölő gombánk. Ne feledd, alaposabb hőhatást kíván és csak zsengén finom, amíg sajtkeménységű és bőven levedzik. A déli tőkegomba a mediterrán térségből érkezett, de meglepően jól bírja a hűvöset is. Leginkább nyárfák maradványain találhatod meg csoportjait. Kalapjai sokféleképpen elkészíthetők. Amint látod, bőséges gombatalálatot ad. Az erdőszéli csiperke az egyik legjobb csiperke. Sajnos az előző bejegyzésben bemutatott karbolszagú csiperkével összetéveszthető, de ennek lemezei az érés során nem lesznek rózsaszínűek, hanem ilyen szürkés-lilásak, amint a fotón is láthatod. Nagyobb termetű, húsosabb, és kellemes mandulás-ánizsos, édeskés illatú. Kalapja fiatalon nem szögletes, hanem félgömb alakú és kinyílva domború, majd kiterül. Fontos, hogy fogdosás nyomán idővel csak kívül megsárgul. Húsa nem sárgul, a tönkbázisban sem. Egészen fiatalon, még a zárt kalapok lemezei piszkosfehérek. Felületesen gyűjtve a gombákat felszedhetsz közé fehér színű gyilkos galócát! Annak viszont a galléron kívül van bocskora is, és nem lesznek fehér lemezei színesek! További fontos különbség, hogy a zárt gombakalapot megnézve, a gyilkos galócáén nincs a leendő galléron fogaskerék-szerű díszítettség. Az erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca felületes hasonlósága az egyik komoly ok, amiért fontos a szakellenőrt felkeresni gombagyűjtés után. Sose egyél meg pontos határozás nélkül vadon termett gombát! Nem elég, hogy hasonlít egy általad már gyűjtött fajra. Nagyon nem. Még egy karbolszagú csiperke mérgezés is tud életre szóló rossz élmény lenni, a gyilkos galóca pedig tényleg meg tud ölni.

Kiegészítés: Nézzétek meg a tuti óriás pöfeteges lelőhelyeiteket, mert éppen van egy termőhulláma.

Mérgező csiperke


A karbolszagú csiperke Agaricus xanthodermus az egyik leggyakoribb gombánk. Klasszikus csiperke megjelenésű, bárki boldogan indul meg nagy csoportjai felé a mezőn, de felvéve több mint gyanúsnak kell lennie. A legbiztosabb kettévágni és a tönkbázist megvakargatni. Sárgulni fog, amint a képen látod. Húsának kellemetlen vegyszeres szaga van, akár ha orvosságot szagolnál. Abszolút nincs az az igazi, kellemes csiperke illata. Kalapja közepe gyakran füstös, vagy száraz időben teljesen szürkés és a kalapbőr behasadozó és repedező. A kalaphúsa vékonyabb a kedvelt csiperkéknél. Ugyanúgy galléros a tönkje. A lemezei rózsaszínből sötétbarnára színeződnek. Nedvesebben kívül-belül vakargatásra krómsárgára színeződik. A fotózott példány és a többi is vízhiányos volt a szárazság miatt. Ezért a gyengébb színreakció. Ellenben a szaguk jobban érezhető volt.
Kerüld a tönkbázisban sárguló és vegyszerszagú csiperkéket! Ezek mind mérgezők, gyomorrontást okoznak. Jó tudni, hogy főzés során szaguk felerősödik és a viszolyogtató bűz erős figyelmeztetés.

Vasárnapi mini gombászat

Ne háborogj, keresd!

Az ízletes vargánya Boletus edulis fiatal termőteste Biharfüred közelében egy erdei ösvény közepén bújt elő. Az első voltam, aki megpillantotta és nem sokkal később le is szedte. Senki más nem látta meg, pedig nagyon sokan járják szeptemberben az üdülőtelep környékét.
Most fontos tudnivalók következnek, mert unom a rinyálást. A Magyar Gombászban akadtam fenn ezen a bejegyzésen. Felmegy a hegyre múlatni az idejét, és azon kesereg, hogy a helyi szedők letarolják az erdőt és jaj-jaj, szegény ő és szegény gombák. Az illusztrációnak használt kép alapján csigavérrel állítom, hogy bármennyien járják is a hegyet, mindig marad vargánya utánuk. Lehetetlenség megtalálni az összest. A terep egyenetlen, gyakran kidőlt fák, ágak alatt rejtőznek a termőtestek, és a terület óriási! (A szabályozatlan fakitermelés sokkal nagyobb gond mint a gombaszedők őszi rohama.)
Itt van még egy kép illusztrációnak az irtózatos tömegről, ami a hegyet járja. Hogy nem látsz senkit? Mondom, hogy óriási a terület! Amikor letértünk a szokott útvonalunkról és fél órán át a hegyoldalt borító lucfenyvesben szlalomoztunk és vargányákat szedtünk, senkivel sem találkoztunk! Jó tudni: rossz ötlet letérni a turistaösvényről, mert el fogsz tévedni. A sűrűn álló fák között pillanatok alatt elveszíted felhős időben az irányérzéked, és ha nincs nálad térkép, iránytű, GPS, akkor bizony szószban vagy. Szerencsére Biharfüred tele turista útvonalakkal, így előbb-utóbb belebotlasz valamelyikbe, de ez végül hatalmas kitérő is lehet. Nekünk nem volt nagy bajunk, egyszerűen mentünk az erdőben, hiszen ott a gomba nem az úton. Aztán visszatértünk a rendes útvonalunkra és mentünk tovább. Újabb vargányákat gyűjtve be. A gyűjtésének titka a lassúság és lábad elé való nézés. A vargánya jól beleolvad a környezetébe és tűlevél avarban imád mélyről nőni. Könnyen lehet, hogy elmentél egy tucat mellett, miközben azon keseregsz, hogy a helyi erők letarolták a hegyet.
Ha egyszer nem látod a vargányát, mert nem tud ráállni a szemed, akkor sincs semmi baj, mert a magashegyi erdőkben egyéb jó, ehető gombák is nőnek. Ez egy tavaly szeptemberi teríték, amiről jó szívvel tudom ajánlani gyűjtésre a barna tinórut, a szálaskalapú nyálkásgombát és a lucfenyvesi rizikét. Ezeket nem szedik a helyi szedők, mert számukra csak az ízletes vargánya jelent pénzbeli értéket. Ezt tudják eladni az átvevőnek/kereskedőnek, aki a hűtőteres furgonjával a biharfüredi kapunál parkol. 
Tehát még egyszer a lényeg, ne háborogj, ne hisztizz, a gomba ott van a fák között, csak rohansz, idegeskedsz, marhaságokon agyalsz, ahelyett, hogy a lábad elé néznél és figyelnél. A vargánya gyűjtéséhez le kell lassulni, egyfajta nyugi állapotba kell kerülni és egyszer csak ott lesz mindenütt. Tapasztalatból beszélek. Ezért mondom, hogy nem a helyi szedők tömege a gond, hogy nem találtál vargányát, hanem te magad.
Egyébként mászkálj a hegyen 5-6 órát folyamatosan és majd utána morogj a gombaszedők miatt. Ez egy nehéz munka.

Gombamánia könnyű reggelije


Szombatról maradt néhány kisebb vargánya, amik vígan kibírtak pár napot a hűtőben. Ehhez csak annyi kellett, hogy frissen és kukacmentesen lettek begyűjtve. Picit vesztettek a nedvességükből, de ez jó is volt, mert olajban lettek kisütve. A konyhát fél hétkor betöltötte a jó vargánya illat. Az íze töményebb volt mint ételbe főzve. Csak sóztam. Más fűszert vétek lett volna használnom. Az ízletes vargánya Boletus edulis önmagában minden, amiért szeretjük a gombát.

Bihari gombák a gyulai piacon


Szombaton direkt csak bemutatási célra gyűjtöttem a termőtesteket. Azért felvettem egy-két utamba akadt vargányát is, de a cél a minél több faj begyűjtése volt. A szállítás során néhány tönkrement, de sikerült 29-et asztalra raknom és felcímkéznem. A hobbi gombakedvelők örömmel szemlélték a színes csapatot. A légyölő galóca, a narancsvörös tölcsérgomba, a kocsonyás álgereben voltak a legnépszerűbbek.

Szomorú kapzsiság


Az óriás pöfeteg Calvatia gigantea sokak kedvence, de idén a szárazság miatt ritkán lehet rátalálni. Ezért különösen bosszantó, hogy egy alkalmi gombász kapzsiságból az összes útjába eső aprócska pöfit leszedte. Nem egy-két példányt vett fel, ami bőven elég lett volna az azonosításhoz, hanem az összest, amiket nem is akart megenni! A tucatnyi bébi óriásból néhányat lefotóztam, hogy illusztrálhassam az emberi elme furcsa túlkapását. Szomorú. A gyerekökölnyi kicsikből pár nap alatt 2-5 kilós kiadós termőtestek lehettek volna.

Öt jó gomba a megyében

A nyitóképen két évvel korábbi, kora őszi gombakavalkád látható. Ezeket a gombaklubba szedtem és ott is mutattam be. Ezért nem minden termőtest volt ehető a tálcáról. Azonban a kavalkád megmutatja neked, hogy nagy számban élnek és teremnek nálunk a kedvenceink. Gyakorlatilag a legkeményebb teleket és legszárazabb nyarakat kivéve mindig lehet gombával találkozni a megye turistaösvényein járva. Természetesen a legtöbb faj ehetetlen termőtestet növeszt, és akad néhány, amik számunkra halálos vegyületeket termelnek, de van elég jó gombánk, amiket érdemes gyűjteni.
Most jó esőt kapott a megye. A mezőknek kell még víz, de a szivacsként funkcionáló fás helyeinknek ennyi is elég. Hétvégére sok faj előbújhat. A nagy kínálatból ötöt mutatok be, amiket lehet, hogy már ismersz. Ezekkel garantáltan találkozol, mert gyakoriak. 


 A nyárfa-érdestinóru Leccinum duriusculum nevében benne van, hogy nyárfákkal társuló, azokkal kölcsönös támogató kapcsolatban élő gombánk. Kedveli a fehér nyár társaságát. Nem lemezes, csövecskés termőrétege van. Sötéten mintázott tönkje, amitől az érdes jelzőt kapta a nemzetsége, barnás kalapja, fehéres csövecskéi és nyárfához kötöttsége segít az azonosításában.
 A karcsú őzlábgomba Macrolepiota mastoidea egy kisebb nagy őzlábgombára M. procera hasonlít. Rokon fajok, összetévesztésünk nincs jelentősége, de jó tudni, hogy nem mindig a nagyot találod. Egyszerű, nem dupla gallérjáról, kifejezetten feltűnő púpjáról a kalapján, halványabb tönkmintázatáról felismered. Ugyanúgy a kalapját fogyasztjuk. Enyhe ízű, jó gombánk. 
 A déli tőkegomba Cyclocybe cylindracea leginkább nyárfák maradványán csoportosan terem. Tönkje galléros, amit szinte mindig beszínez a bőven hulló dohánybarna színű spórapora. A bébi gomba barna kalapú, ahogy nő egyre világosabb lesz. A kalapbőr finoman ráncolt. A kalapját fogyasztjuk. Nagyon jó ízű, változatosan elkészíthető. Termeszthető és gyógyhatású.
A gyűrűs tuskógomba Armillaria mellea ősszel csoportosan növő termőtesteit fák környékén találjuk. Faölő korhadékbontó. Galléros, spórapora fehér. Kalapján letörölhető pikkelykék vannak. Csak a kalapja ehető, ami nyálkás az ételben. Fontos, hogy 20 perces gomba, vagyis alaposan meg kell főzni vagy sütni! Nem kellően hőkezelve gyomorpanaszokat okoz.
A sárga gévagomba Laetiporus sulphureus  szintén egy faölő korhadékbontó. Egy évben kétszer növeszt termőtestet, tavasszal és ősszel. Amíg sajt puhaságú, bőven levet eresztő, jellegzetesen gévás illatú a termőteste, addig az egyik legjobb gomba. Fontos, hogy 20 perces, nem kellően hőkezelve, és vén termőteste gyomorpanaszokat okoz.

 
A bemutatott öt gomba viszonylag könnyedén felismerhető, de a teljesen kezdő gombász mindig mutassa meg gyűjtött gombáit a szakellenőrnek! Ugyanez a teendő bizonytalanság esetén is. Sose egyél meg "majdnem olyan, tuti az" gombát!!!

Közfoglalkoztatási kiállítás Békéscsabán